A kezdeményezésünk első sorban az interneten szerveződött. Zömében városi fiatalokból áll. Időközben a nagy érdeklődés miatt kinőtte magát, ugyanakkor a ténylegesen felmutatható eredményeink felemások. Sajnos nem áll mögöttünk egy gazdag befektető és tagjaink többsége is a mókuskerékben van. Ezen változtatnunk kell. Anyagilag nem független vagy a létminimumon elő tagokból nem tudunk közösséget kovácsolni. Bár a mai technológiával és munkával elérhető a tényleges önfenntartás, és jó üzleti döntésekkel, kockáztatással és áldozatokkal lehetséges kikerülni a mókuskerékből, de a legtöbben sajnos soha nem teszik meg ezt a lépést. Alapvető hiányosságok vannak az emberek pénzügyi ismeretében és az ezzel kapcsolatos döntésik pedig egyre szorosabb hurokba kötik őket. A bàtrabbak feladjàk a napi nyolcòrás monoton műszakot és önkénteskedő vándorùtra indulnak, ez tapasztalatnak mindenképpen hasznos, de egy biztos közösséget nem lehet vàndormadarakra épìteni. Màsok külföldön pròbálkoznak, de hamar kiderül, ott sincs kolbászbòl a kerìtés, végül a jobb életminőség miatt kint rekednek. Sajnos ilyen alapokbòl nem tudunk épìtkezni. Itt eltökélt, dolgozni akarò emberekre, csalàdokra van szükség, akiknek megvan a forrása is egy ilyen kezdeményezésbe valò csatlakozáshoz, van állandò bevétele, akár otthonròl végezhető munkábòl, ingatlankiadásbòl vagy vàllalkozásbòl, ami melett marad ideje az önellátásra, közösségalkotásra. Tehàt szűkül a kör, az idő szalad, az àlmok szerte foszlanak. A biztos és bizonytalan közti ùt elmosòdik. Cselekedjetek!
2020. dec. 11.
A fránya anyagiak...
A helyzet a következő:
A kezdeményezésünk első sorban az interneten szerveződött. Zömében városi fiatalokból áll. Időközben a nagy érdeklődés miatt kinőtte magát, ugyanakkor a ténylegesen felmutatható eredményeink felemások. Sajnos nem áll mögöttünk egy gazdag befektető és tagjaink többsége is a mókuskerékben van. Ezen változtatnunk kell. Anyagilag nem független vagy a létminimumon elő tagokból nem tudunk közösséget kovácsolni. Bár a mai technológiával és munkával elérhető a tényleges önfenntartás, és jó üzleti döntésekkel, kockáztatással és áldozatokkal lehetséges kikerülni a mókuskerékből, de a legtöbben sajnos soha nem teszik meg ezt a lépést. Alapvető hiányosságok vannak az emberek pénzügyi ismeretében és az ezzel kapcsolatos döntésik pedig egyre szorosabb hurokba kötik őket. A bàtrabbak feladjàk a napi nyolcòrás monoton műszakot és önkénteskedő vándorùtra indulnak, ez tapasztalatnak mindenképpen hasznos, de egy biztos közösséget nem lehet vàndormadarakra épìteni. Màsok külföldön pròbálkoznak, de hamar kiderül, ott sincs kolbászbòl a kerìtés, végül a jobb életminőség miatt kint rekednek. Sajnos ilyen alapokbòl nem tudunk épìtkezni. Itt eltökélt, dolgozni akarò emberekre, csalàdokra van szükség, akiknek megvan a forrása is egy ilyen kezdeményezésbe valò csatlakozáshoz, van állandò bevétele, akár otthonròl végezhető munkábòl, ingatlankiadásbòl vagy vàllalkozásbòl, ami melett marad ideje az önellátásra, közösségalkotásra. Tehàt szűkül a kör, az idő szalad, az àlmok szerte foszlanak. A biztos és bizonytalan közti ùt elmosòdik. Cselekedjetek!
A kezdeményezésünk első sorban az interneten szerveződött. Zömében városi fiatalokból áll. Időközben a nagy érdeklődés miatt kinőtte magát, ugyanakkor a ténylegesen felmutatható eredményeink felemások. Sajnos nem áll mögöttünk egy gazdag befektető és tagjaink többsége is a mókuskerékben van. Ezen változtatnunk kell. Anyagilag nem független vagy a létminimumon elő tagokból nem tudunk közösséget kovácsolni. Bár a mai technológiával és munkával elérhető a tényleges önfenntartás, és jó üzleti döntésekkel, kockáztatással és áldozatokkal lehetséges kikerülni a mókuskerékből, de a legtöbben sajnos soha nem teszik meg ezt a lépést. Alapvető hiányosságok vannak az emberek pénzügyi ismeretében és az ezzel kapcsolatos döntésik pedig egyre szorosabb hurokba kötik őket. A bàtrabbak feladjàk a napi nyolcòrás monoton műszakot és önkénteskedő vándorùtra indulnak, ez tapasztalatnak mindenképpen hasznos, de egy biztos közösséget nem lehet vàndormadarakra épìteni. Màsok külföldön pròbálkoznak, de hamar kiderül, ott sincs kolbászbòl a kerìtés, végül a jobb életminőség miatt kint rekednek. Sajnos ilyen alapokbòl nem tudunk épìtkezni. Itt eltökélt, dolgozni akarò emberekre, csalàdokra van szükség, akiknek megvan a forrása is egy ilyen kezdeményezésbe valò csatlakozáshoz, van állandò bevétele, akár otthonròl végezhető munkábòl, ingatlankiadásbòl vagy vàllalkozásbòl, ami melett marad ideje az önellátásra, közösségalkotásra. Tehàt szűkül a kör, az idő szalad, az àlmok szerte foszlanak. A biztos és bizonytalan közti ùt elmosòdik. Cselekedjetek!
2015. szept. 26.
Felkészülés ideje
Kedves Csoport Tagok!
Nagy átalakulás után, immár újult erővel vágunk neki csoportunk felélesztésének. Az idő azonban szalad, míg egyre sürgetőbb lenne a cselekvés. A jelenleg még biztonságosnak nevezhető kényelmi zónából és megszokásokból nem sokan hajlandóak kilépni. Immár új szempontok alapján kiemelten fontos szerepet kap a jövőben csoportunkban a család és a biztonság. Elérkezett a pont, amikor kimondhatjuk, hogy a globális fenntarthatatlanság világa hamarosan véget ér. Naivság lenne egy szelíd átmenetben vagy valamiféle aranykor elérkezésében reménykedni. A jövőkutatók megalapozott véleménye szerint a szelíd átmenet vagy a társadalmi összeomlás közül, sajnos az utóbbi mondható realista elképzelésnek. A legnagyobb probléma, hogy az emberek nem mernek és nem akarnak szembenézni ezzel. Ahogy a halál tudata és a halállal valófoglalkozás is tabu téma. Ez a felkészületlenség azonban súlyos árat követelhet, nem csupán az egyéntől, az egész emberiségtől is. Lehet rózsaszín felhőket vizionálni, vagy másokra bízni a megoldást, esetleg spirituális célokat kitűzni, azonban a Föld nevű bolygót még mindig a természet törvényei irányítják, úgy, ahogy az embereket is az ösztöneik vezérlik krízis idején. A legerősebb ösztön pedig az életösztön. Csoportunk nem hunyhat szemet a fent említett borús jövőkép előtt és a legrosszabb lehetőségeket is számba kell vennie. A jövő generációkat pedig fel kell készíteni az igazi életre. Ezt a felelősséget a szülők érzik igazán. Ezen felkészítés első lépcsőfoka a természettel való összhang visszaállítása, az önellátáshoz szükséges ismeretek átadása. Ebben szerepet kell kapjon az állattartás, növénytermesztés mellett, az elsősegély nyújtás, a gyógyítás és gyógynövények ismerete, éppúgy, mint az önvédelem és túlélési technikák elsajátítása is. Civilizációnk fenntarthatóságot szolgáló tudományos ismereteit pedig éppoly hasznos lehet elsajátítani, mint az asztalos vagy kovács mesterségeket. Elérkezett az idő, hogy a részterületekre korlátozódott, fejlődésükben megrekedt emberek kimozduljak és elsajátítsanak minél több, valóban hasznos szakértelmet, amellyel képesek az önellátásra és életben maradásra. Lelki és tudati szinten pedig szükségünk van olyan képességre, amelyek önmagunk, családunk, közösségünk és természetes környezetük fennmaradását szolgálhatják. Kívánunk mindenkinek erőt és kitartást önmaga, a világ és a természet megismeréséhez és a helyes életmód elsajátításához, valamint a ránk nehezedő jövő könnyű átvészeléséhez.
Nagy átalakulás után, immár újult erővel vágunk neki csoportunk felélesztésének. Az idő azonban szalad, míg egyre sürgetőbb lenne a cselekvés. A jelenleg még biztonságosnak nevezhető kényelmi zónából és megszokásokból nem sokan hajlandóak kilépni. Immár új szempontok alapján kiemelten fontos szerepet kap a jövőben csoportunkban a család és a biztonság. Elérkezett a pont, amikor kimondhatjuk, hogy a globális fenntarthatatlanság világa hamarosan véget ér. Naivság lenne egy szelíd átmenetben vagy valamiféle aranykor elérkezésében reménykedni. A jövőkutatók megalapozott véleménye szerint a szelíd átmenet vagy a társadalmi összeomlás közül, sajnos az utóbbi mondható realista elképzelésnek. A legnagyobb probléma, hogy az emberek nem mernek és nem akarnak szembenézni ezzel. Ahogy a halál tudata és a halállal valófoglalkozás is tabu téma. Ez a felkészületlenség azonban súlyos árat követelhet, nem csupán az egyéntől, az egész emberiségtől is. Lehet rózsaszín felhőket vizionálni, vagy másokra bízni a megoldást, esetleg spirituális célokat kitűzni, azonban a Föld nevű bolygót még mindig a természet törvényei irányítják, úgy, ahogy az embereket is az ösztöneik vezérlik krízis idején. A legerősebb ösztön pedig az életösztön. Csoportunk nem hunyhat szemet a fent említett borús jövőkép előtt és a legrosszabb lehetőségeket is számba kell vennie. A jövő generációkat pedig fel kell készíteni az igazi életre. Ezt a felelősséget a szülők érzik igazán. Ezen felkészítés első lépcsőfoka a természettel való összhang visszaállítása, az önellátáshoz szükséges ismeretek átadása. Ebben szerepet kell kapjon az állattartás, növénytermesztés mellett, az elsősegély nyújtás, a gyógyítás és gyógynövények ismerete, éppúgy, mint az önvédelem és túlélési technikák elsajátítása is. Civilizációnk fenntarthatóságot szolgáló tudományos ismereteit pedig éppoly hasznos lehet elsajátítani, mint az asztalos vagy kovács mesterségeket. Elérkezett az idő, hogy a részterületekre korlátozódott, fejlődésükben megrekedt emberek kimozduljak és elsajátítsanak minél több, valóban hasznos szakértelmet, amellyel képesek az önellátásra és életben maradásra. Lelki és tudati szinten pedig szükségünk van olyan képességre, amelyek önmagunk, családunk, közösségünk és természetes környezetük fennmaradását szolgálhatják. Kívánunk mindenkinek erőt és kitartást önmaga, a világ és a természet megismeréséhez és a helyes életmód elsajátításához, valamint a ránk nehezedő jövő könnyű átvészeléséhez.
2013. márc. 27.
Alternatív pénz, kaláka
Egy a rendszertől függetlenedni vágyó közösségnek szüksége van alternatív pénzekre. Ezt okosan és az Apeh és Nemzeti Bank által sérthetetlen módon kell csinálni. A következőkben láthatjuk, hogy a munkanélküliséget és váltságot is megszüntető próbálkozásokat az állam és a bankrendszer közbenjárásával szüntették meg. Ebből is látszik, hogy sem az államnak, sem a bankrendszenek nem elsődleges célja az emberek és a világ segítése. Így nem szabad a pénzrendszeren és állami hatalmi rendszeren belül gondolkodni, sem elhinni, hogy bármi is változik odaát. Legyen erre példa a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) tanulmánya:
"A pénzhelyettesítőknek a nagy gazdasági válságok alatt, illetve után volt reneszánszuk. A válságok alatt ugyanis az érzékelhető, hogy az áruk, szolgáltatások iránti potenciális kereslet és a potenciális kínálat is jelen van, a tranzakció azonban pénz hiányában nem tud létrejönni.
• 1930-ban egy csődbe jutott bajor szénbánya tulajdonosa munkásait szénutalványokkal fizette. A környékbeli boltokban elfogadták az utalványokat, s beszállítóiknak is utalványokkal kezdtek fizetni. Az utalványokat minden hónapban a szén tárolási költségére hivatkozva egy bélyeggel érvényesíteni kellett. Végül az utalvány eljutott egy olyan szereplőhöz, aki ténylegesen szénre váltotta. 1931-ben már 2000 vállalat bocsátott ki hasonló utalványt, amikor a német jegybank betiltotta a vállalkozást.
www.transaction.net/money/cc/cc04.html
• 1932 júliusában, a 35%-os munkanélküliséggel küszködő osztrák Wörgl városában az önkormányzat bocsátott ki pénzhelyettesítőt, amellyel közmunkákért fizettek, s amellyel a helyi adókat lehetett leróni. A pénzhelyettesítőt havonta a névérték 1%-ába kerülő bélyeg vásárlásával érvényesíteni kellett, ezért a birtokos érdekelt volt abban, hogy minél hamarabb elköltse. Ennek következtében forgási sebessége 14-szer gyorsabb volt, mint a schillingé. (Klasszikus gazdasági válságok alatt a pénz forgási sebessége csökken a defláció és az óvatossági pénzkereslet növekedése miatt.) A kibocsátott pénzhelyettesítőkkel azonos értékű schillinget a város a helyi takarékszövetkezetben letétbe helyezett, melyet a takarékszövetkezet helyi vállalkozóknak hitelezett ki. A kísérlet alig több mint egy éve alatt a munkanélküliség a városban 25%-kal csökkent, miközben Ausztriában 14%-kal növekedett. A kísérletet 1933 szeptemberében – amikor már több osztrák város hasonló pénzkibocsátást folytatott – az Osztrák Nemzeti Bank betiltotta. (http://userpage.fu-berlin.de/~roehrigw/woergl/alles.htm)
• 1932-ben Irving Fisher, a Yale Egyetem tanára, a pénz forgalmi egyenletének megalkotója, a wörgli példa nyomán hasonló rendszerek bevezetését szorgalmazta az USA-ban, s 400 város be is vezetett helyi pénzt. Roosevelt elnök tanácsadói jónak tartották az ötletet, de felhívták a figyelmet arra, hogy gazdasági decentralizációhoz vezet. Ezért Roosevelt 1933-ban betiltotta a helyi pénzeket, s közvetlenül ezután meghirdette a New Deal-t."
Ne feledjük Nathan Rothschild híres mondását se: „Add a kezembe egy ország pénzkibocsátásának jogát, s én nem törődöm vele, hogy ki hozza a törvényeit”.
"A pénzhelyettesítőknek a nagy gazdasági válságok alatt, illetve után volt reneszánszuk. A válságok alatt ugyanis az érzékelhető, hogy az áruk, szolgáltatások iránti potenciális kereslet és a potenciális kínálat is jelen van, a tranzakció azonban pénz hiányában nem tud létrejönni.
• 1930-ban egy csődbe jutott bajor szénbánya tulajdonosa munkásait szénutalványokkal fizette. A környékbeli boltokban elfogadták az utalványokat, s beszállítóiknak is utalványokkal kezdtek fizetni. Az utalványokat minden hónapban a szén tárolási költségére hivatkozva egy bélyeggel érvényesíteni kellett. Végül az utalvány eljutott egy olyan szereplőhöz, aki ténylegesen szénre váltotta. 1931-ben már 2000 vállalat bocsátott ki hasonló utalványt, amikor a német jegybank betiltotta a vállalkozást.
www.transaction.net/money/cc/cc04.html
• 1932 júliusában, a 35%-os munkanélküliséggel küszködő osztrák Wörgl városában az önkormányzat bocsátott ki pénzhelyettesítőt, amellyel közmunkákért fizettek, s amellyel a helyi adókat lehetett leróni. A pénzhelyettesítőt havonta a névérték 1%-ába kerülő bélyeg vásárlásával érvényesíteni kellett, ezért a birtokos érdekelt volt abban, hogy minél hamarabb elköltse. Ennek következtében forgási sebessége 14-szer gyorsabb volt, mint a schillingé. (Klasszikus gazdasági válságok alatt a pénz forgási sebessége csökken a defláció és az óvatossági pénzkereslet növekedése miatt.) A kibocsátott pénzhelyettesítőkkel azonos értékű schillinget a város a helyi takarékszövetkezetben letétbe helyezett, melyet a takarékszövetkezet helyi vállalkozóknak hitelezett ki. A kísérlet alig több mint egy éve alatt a munkanélküliség a városban 25%-kal csökkent, miközben Ausztriában 14%-kal növekedett. A kísérletet 1933 szeptemberében – amikor már több osztrák város hasonló pénzkibocsátást folytatott – az Osztrák Nemzeti Bank betiltotta. (http://userpage.fu-berlin.de/~roehrigw/woergl/alles.htm)
• 1932-ben Irving Fisher, a Yale Egyetem tanára, a pénz forgalmi egyenletének megalkotója, a wörgli példa nyomán hasonló rendszerek bevezetését szorgalmazta az USA-ban, s 400 város be is vezetett helyi pénzt. Roosevelt elnök tanácsadói jónak tartották az ötletet, de felhívták a figyelmet arra, hogy gazdasági decentralizációhoz vezet. Ezért Roosevelt 1933-ban betiltotta a helyi pénzeket, s közvetlenül ezután meghirdette a New Deal-t."
2013. márc. 16.
Csoportunk 5 éves lett!
Ennek örömére egy rövid összefoglalóval készültünk nektek. Fogadjátok szeretettel!
2010. Március 15.-én alakult meg csoportunk. Akkor még egy kisebb baráti társaság ötleteléseiből, a változtatásra való törekvésekből táplálkoztunk. Sok írás született, tartottunk találkozókat, beszélgetéseket. Ezekre külön nem térnék ki, máig megtalálhatóak a blogon. A hirtelen fellángolásból végül eljutottunk az első akadályig, a pénz és föld hiányáig. Ugyanakkor ez az év alkalmas volt arra, hogy felmérjük, van igény ilyen kezdeményezésekre. Megismertünk más, hasonló csoportokat, kezdeményezéseket és már működő, működni látszó ökofalukat. Összevetettük saját terveinket és megismertük a más kezdeményezéseknél felmerülő problémákat. Ezekre kerestünk megoldásokat.
2011-es év az ismeretanyagok gyűjtésével, tájékozódással, információszerzéssel telt. Rengeteg forrásanyagot, újfajta megoldást gyűjtöttünk össze, mind a közösségformálással, együttéléssel, állat-növénytermesztéssel, permakultúrával, mind az építkezéssel és különböző egyedi fenntartható megoldásokkal kapcsolatban. Megismerkedtünk a buktatókkal is. Eközben a közösségformálás visszafogottabb hangsúlyt kapott, kevesebb volt a találkozó.
2012-ben aztán megtört a jég és hosszú keresgélés után hozzájutottunk egy földterülethez. Hozzáláttunk a munkálatokhoz is. Azt hittük ez a mérföldkő jelentősen felgyorsítja az eseményeket, de tévedtünk. Sok újabb problémával kellet szembesüljünk. Ráébredtünk, hogy a földterület és az ökofalu csupán az egyik oldala a dolgoknak, és a tényleges, szellemi-lelki közösség nélkül csupán üres váz. Ezek újabb tapasztalatokként beépültek jövőképünkbe. Több nézőpontunkat átformáltuk.
2013-ban egy nagy megújulás küszöbén állunk, ahol sok eddigi nézőpontunk és tapasztalataink alapján átformáljuk felépítésünket. Ebben az évben a munkálatok mellet a közösségépítésre koncentrálunk.
2014-es év a pihenés, a befele fordulás és az átalakulás éve volt. Így csoporttevékenységünk a kutatásra és más közösségek megismerésére irányult. A spiritualitás és a tudat átformálása előtérbe került.
2015 ellenben nagyon is a Földre rántotta le terveinket, immár a biztonság és stabilitás megteremtése, a családok egyesítése és az összetartás megerősítése a fő szempont.
Ennek okáért a jövőben ismét felélesztjük a rendszeres találkozókat, amelyeket közös gyakorlatokkal egészítünk ki, valamint új tagsági és csatlakozási rendszerünk fog kiépülni. Nagyobb hangsúlyt kap a közösség, és az emberi tényező és a képességek elsajátítása. Előadássorozatokat, beszélgetéseket, vetítéseket és gyakorlatokat tartunk a legkülönbözőbb minket érintő témakörökben. A találkozókra mindenkit szeretettel várunk! A programjaink hamarosan felkerülnek a honlapra és a facebook oldalunkra!
2010. Március 15.-én alakult meg csoportunk. Akkor még egy kisebb baráti társaság ötleteléseiből, a változtatásra való törekvésekből táplálkoztunk. Sok írás született, tartottunk találkozókat, beszélgetéseket. Ezekre külön nem térnék ki, máig megtalálhatóak a blogon. A hirtelen fellángolásból végül eljutottunk az első akadályig, a pénz és föld hiányáig. Ugyanakkor ez az év alkalmas volt arra, hogy felmérjük, van igény ilyen kezdeményezésekre. Megismertünk más, hasonló csoportokat, kezdeményezéseket és már működő, működni látszó ökofalukat. Összevetettük saját terveinket és megismertük a más kezdeményezéseknél felmerülő problémákat. Ezekre kerestünk megoldásokat.
2011-es év az ismeretanyagok gyűjtésével, tájékozódással, információszerzéssel telt. Rengeteg forrásanyagot, újfajta megoldást gyűjtöttünk össze, mind a közösségformálással, együttéléssel, állat-növénytermesztéssel, permakultúrával, mind az építkezéssel és különböző egyedi fenntartható megoldásokkal kapcsolatban. Megismerkedtünk a buktatókkal is. Eközben a közösségformálás visszafogottabb hangsúlyt kapott, kevesebb volt a találkozó.
2012-ben aztán megtört a jég és hosszú keresgélés után hozzájutottunk egy földterülethez. Hozzáláttunk a munkálatokhoz is. Azt hittük ez a mérföldkő jelentősen felgyorsítja az eseményeket, de tévedtünk. Sok újabb problémával kellet szembesüljünk. Ráébredtünk, hogy a földterület és az ökofalu csupán az egyik oldala a dolgoknak, és a tényleges, szellemi-lelki közösség nélkül csupán üres váz. Ezek újabb tapasztalatokként beépültek jövőképünkbe. Több nézőpontunkat átformáltuk.
2013-ban egy nagy megújulás küszöbén állunk, ahol sok eddigi nézőpontunk és tapasztalataink alapján átformáljuk felépítésünket. Ebben az évben a munkálatok mellet a közösségépítésre koncentrálunk.
2014-es év a pihenés, a befele fordulás és az átalakulás éve volt. Így csoporttevékenységünk a kutatásra és más közösségek megismerésére irányult. A spiritualitás és a tudat átformálása előtérbe került.
2015 ellenben nagyon is a Földre rántotta le terveinket, immár a biztonság és stabilitás megteremtése, a családok egyesítése és az összetartás megerősítése a fő szempont.
Ennek okáért a jövőben ismét felélesztjük a rendszeres találkozókat, amelyeket közös gyakorlatokkal egészítünk ki, valamint új tagsági és csatlakozási rendszerünk fog kiépülni. Nagyobb hangsúlyt kap a közösség, és az emberi tényező és a képességek elsajátítása. Előadássorozatokat, beszélgetéseket, vetítéseket és gyakorlatokat tartunk a legkülönbözőbb minket érintő témakörökben. A találkozókra mindenkit szeretettel várunk! A programjaink hamarosan felkerülnek a honlapra és a facebook oldalunkra!
2012. febr. 9.
2012. febr. 3.
2012. febr. 2.
Új Találkozók
Jelenleg Budapesten tartunk találkozókat, személyesen az új tagokkal egyéni beszélgetés útján ismerkedünk meg. Zárt csoportként a tagjainkat szigorú szempontok alapján választjuk ki. A következőkben felsorolok néhány olyan szakértelmet, tapasztalatot, amely előnyt jelenthet a jelentkezésnél:
Mezőgazdasági ismeretek (permakultúra, földművelés)
Állattenyésztési ismeretek (tenyésztési, feldolgozási)
Gyógyászati ismeretek (orvosi, állatorvosi, alternatív gyógyászat)
Tudományos ismeretek (alternatív energia, gépészet, víz-villanyszerelés)
Mesterségek (fa-fém-kő-agyag megmunkálás)
Építészet (vályog, szalmaház)
Katonai-rendészeti tapasztalat
Erdészeti ismeret
Vadászati ismeret
Gyógynövény ismeret
...
Motivációs levelet és bemutatkozást emailben várjuk!
Személyes találkozókat egyeztetése telefonon lehetséges!
Mezőgazdasági ismeretek (permakultúra, földművelés)
Állattenyésztési ismeretek (tenyésztési, feldolgozási)
Gyógyászati ismeretek (orvosi, állatorvosi, alternatív gyógyászat)
Tudományos ismeretek (alternatív energia, gépészet, víz-villanyszerelés)
Mesterségek (fa-fém-kő-agyag megmunkálás)
Építészet (vályog, szalmaház)
Katonai-rendészeti tapasztalat
Erdészeti ismeret
Vadászati ismeret
Gyógynövény ismeret
...
Motivációs levelet és bemutatkozást emailben várjuk!
Személyes találkozókat egyeztetése telefonon lehetséges!
2011. okt. 24.
2010. jún. 26.
Meszlényi Attila - A világvége illemtana
A következőkben Meszlényi Attila - A világvége illemtana című könyvét ajánlom figyelmetekbe. Sok érdekes kérdést és választ vett fel világunkról, az emberi viselkedésről és jelen kor életvitelének hibáiról, sok tanácsot és lehetőséget mutat be, amely előnyére válhat mindenkinek. A következőkben beszéljen helyettem néhány idézet:
Előszó
Azoknak, akik élni szeretnének
Az apokaliptikus jóslatok beteljesülését hiába várjuk - már beteljesültek. Ahogyan egyes teológusok szerint a teremtés napjai alatt évmilliókat kell értenünk, ugyanúgy a világvége sem egyperces kataklizma, hanem századokig tartó folyamat, amit lassúsága folytán nem érzékelünk. Beleszülettünk, természetesnek vesszük, és szorgosan dolgozunk rajta tovább.
Akárcsak a spiritizmus szellemei vagy a filmipar zombijai, nem is tudunk róla, hogy meghaltunk. Ha mégis élni akarunk, új életet kell kezdenünk, s az nem könnyű. Az új élet új erkölcsöt kíván, amelynek alapja a világtakarékosság elve. Az elvvel ma már mindenki egyetért, de a gyakorlatban nem sokat számít, amíg új, szégyennel és megvetéssel sújtó illemtan nem épül rá. Az illem az erkölcs napi gyakorlata.
Egészségőrzés
Egészséged őrzéséhez ne használj fölösleges eszközöket!
Fuss, sétálj, gyalogolj, tornássz, jógázz, de ne használj szobakerékpárt, gyaloglógépet és más effélét! Ezek gyártása és utóélete kártékony, használata energiapazarló, s felettébb nevetséges. Döbbenj rá, hová jutottunk: képesek vagyunk bonyolult és drága szerkezetekkel tölteni meg szobánkat, hogy a valódi cselekvést pótlékra cseréljük velük! Energiát fogyasztunk ahhoz is, hogy saját fölös energiánktól megszabaduljunk.
Egészségünk nem az egyedüli érték. Ha ellentétbe kerül a létrendi szempontokkal, nem feltétlenül az egészséget kell választanunk! Nem mindig az a létbarát megoldás, amely egyéni egészségünket legjobban szolgálja. Bizonyára egészségesebb a városi csapvíz helyett ásványvizet inni (esetleg kétdecis, eldobható palackokban), de fogyasztásával sokkal több szemetet termelünk, mint amennyi hasznos anyaghoz jutottunk, s az ásványvízipar nagy tájegységek vízkészleteit pusztítja el. A javak sok neméhez hasonlóan itt is az a helyzet, hogy a jobb módúak egészségéért a szegényebbek fizetnek sajátjukkal, valamint a későbbi nemzedékek, amelyek elől a természet adományait feléltük.
Ne csak saját egészségeddel foglalkozz, hanem a rendszerével, amelynek része vagy! Nagyobb rendszerek részei vagyunk; végső soron és elsősorban a természet részei. Hogyan gyógyíthatnánk a részt, amíg az egész a beteg?! Ha fontosnak tartod saját egészséged, főként a világ egészségével törődj.
Tudj meghalni is!
A halál az élet természetes része. Küzdjünk ellene, amíg egyszerűen és jó eséllyel tehetjük, de fogadjuk el, amikor egyre nagyobb terheket ró ránk és másokra életben tartásunk. Kínlódásunk bármi áron való meghosszabbításával mások és utódaink világát pusztítjuk, s nekik egyre kevesebb esélyük lesz az egészséges életre. Utódainkban élünk tovább. Minden halál az életért hozott áldozat.
Közlekedés
Feleslegesen autózni szégyenletes!
Az autó ma világunk és egészségünk talán legfőbb kártevője, de erről nem hallunk eleget. Gondoljunk bele, mekkora erővel lépnek fel az egészségügyi szervezetek és a kormányok pl. a dohányzás ellen! Vessük ezt össze azzal a ténnyel, hogy egy korszerű személyautó CO2-kibocsátása nagyjából annyi kilométerenként, mint ha valaki elszív tíz csomag cigarettát. A mobilitására büszke autós szemében semmiség, ha egy nap száz kilométert vezet, de ennek a könnyű kis napi útnak az eredménye megfelel egy igen erős dohányos egész évi "teljesítményének". S mennyivel több ma már az autós, mint a dohányos!
Az autózás ezerszerte károsabb a dohányzásnál. Sok egyéb ártalma mellett a kertvárosi termények fogyasztását is veszélyessé teszi.
A legkevesebb, amit az autózás ellen könnyen megtehetünk: ha nincs pénzünk autóra, ne szégyelljük, s tiszteljük azokat, akik nem autóznak! Függetlenül attól, hogy önként vagy kényszerűségből mondtak-e le róla, hiszen az eredmény közösségi haszna ugyanakkora.
Autóban egyedül utazni szégyenletes!
Ha alig több üzemanyag elhasználása mellett egy helyett négy embert juttatsz célba, az utazás fejenként negyedannyira lesz kártékony.
Ne játssz számítógépes játékokat!
Sokféle testi-lelki és szociális káruk a többi drognál is veszélyesebbé teszik őket. A legfontosabb, hogy ma ezek pörgetik leggyorsabban azt a "technológiai fejlesztést", amihez a hasznos programoknak is igazodniuk kell, s aminek következtében egyre sűrűbben kell lecserélnünk jól működő hardvereinket, vagy újabbakat (játékkonzolokat, tévét) venni hozzájuk. Ennek további következményeként az eszközöket mind rövidebb élettartamúra tervezik, készítik, s az informatika, amely eredetileg az anyagtalan információ eszméjére épült, ma már az energiapazarlás és szeméttermelés egyik húzóágazata.
A tűzijáték, légiparádé, díszkivilágítás illetlen ünneplési mód!
Végső soron minden ünnep az élet ünnepe. Döbbenetes, hogy jeles napjainkat életlehetőségeink pusztításával ünnepeljük: levegőszennyezéssel, energiapazarlással. Szégyenletes ebben örömet lelni. Ha új, méltó ünneplési módokat nem tudnánk kitalálni, még mindig visszatérhetünk azokhoz a régi szokásokhoz, amelyeket az újabb technikai eszközök feltalálása előtt követtünk.
A tulajdon átértékelése
A globalizáció folyamata és a létrendi válság számos területen lehetetlenné teszi a magántulajdon fenntartását. Szinte minden, ami birtokolható, anyagból és energiából áll, s ezek, természeti forrásaik elapadása óta, nem tekinthetők többé egyszerűen magántulajdonnak.
Feltétlenül szükséges a jogrend átalakítása, de ez nem e könyv témája. Itt csak annyit szögeznék le, hogy többé nem gondolhatunk szinte semmire úgy, mint ami csakis a miénk: "Megfizettem érte, az enyém, azt teszek vele, amit akarok".
Még több részlet és a könyv
Előszó
Azoknak, akik élni szeretnének
Az apokaliptikus jóslatok beteljesülését hiába várjuk - már beteljesültek. Ahogyan egyes teológusok szerint a teremtés napjai alatt évmilliókat kell értenünk, ugyanúgy a világvége sem egyperces kataklizma, hanem századokig tartó folyamat, amit lassúsága folytán nem érzékelünk. Beleszülettünk, természetesnek vesszük, és szorgosan dolgozunk rajta tovább.
Akárcsak a spiritizmus szellemei vagy a filmipar zombijai, nem is tudunk róla, hogy meghaltunk. Ha mégis élni akarunk, új életet kell kezdenünk, s az nem könnyű. Az új élet új erkölcsöt kíván, amelynek alapja a világtakarékosság elve. Az elvvel ma már mindenki egyetért, de a gyakorlatban nem sokat számít, amíg új, szégyennel és megvetéssel sújtó illemtan nem épül rá. Az illem az erkölcs napi gyakorlata.
Egészségőrzés
Egészséged őrzéséhez ne használj fölösleges eszközöket!
Fuss, sétálj, gyalogolj, tornássz, jógázz, de ne használj szobakerékpárt, gyaloglógépet és más effélét! Ezek gyártása és utóélete kártékony, használata energiapazarló, s felettébb nevetséges. Döbbenj rá, hová jutottunk: képesek vagyunk bonyolult és drága szerkezetekkel tölteni meg szobánkat, hogy a valódi cselekvést pótlékra cseréljük velük! Energiát fogyasztunk ahhoz is, hogy saját fölös energiánktól megszabaduljunk.
Egészségünk nem az egyedüli érték. Ha ellentétbe kerül a létrendi szempontokkal, nem feltétlenül az egészséget kell választanunk! Nem mindig az a létbarát megoldás, amely egyéni egészségünket legjobban szolgálja. Bizonyára egészségesebb a városi csapvíz helyett ásványvizet inni (esetleg kétdecis, eldobható palackokban), de fogyasztásával sokkal több szemetet termelünk, mint amennyi hasznos anyaghoz jutottunk, s az ásványvízipar nagy tájegységek vízkészleteit pusztítja el. A javak sok neméhez hasonlóan itt is az a helyzet, hogy a jobb módúak egészségéért a szegényebbek fizetnek sajátjukkal, valamint a későbbi nemzedékek, amelyek elől a természet adományait feléltük.
Ne csak saját egészségeddel foglalkozz, hanem a rendszerével, amelynek része vagy! Nagyobb rendszerek részei vagyunk; végső soron és elsősorban a természet részei. Hogyan gyógyíthatnánk a részt, amíg az egész a beteg?! Ha fontosnak tartod saját egészséged, főként a világ egészségével törődj.
Tudj meghalni is!
A halál az élet természetes része. Küzdjünk ellene, amíg egyszerűen és jó eséllyel tehetjük, de fogadjuk el, amikor egyre nagyobb terheket ró ránk és másokra életben tartásunk. Kínlódásunk bármi áron való meghosszabbításával mások és utódaink világát pusztítjuk, s nekik egyre kevesebb esélyük lesz az egészséges életre. Utódainkban élünk tovább. Minden halál az életért hozott áldozat.
Közlekedés
Feleslegesen autózni szégyenletes!
Az autó ma világunk és egészségünk talán legfőbb kártevője, de erről nem hallunk eleget. Gondoljunk bele, mekkora erővel lépnek fel az egészségügyi szervezetek és a kormányok pl. a dohányzás ellen! Vessük ezt össze azzal a ténnyel, hogy egy korszerű személyautó CO2-kibocsátása nagyjából annyi kilométerenként, mint ha valaki elszív tíz csomag cigarettát. A mobilitására büszke autós szemében semmiség, ha egy nap száz kilométert vezet, de ennek a könnyű kis napi útnak az eredménye megfelel egy igen erős dohányos egész évi "teljesítményének". S mennyivel több ma már az autós, mint a dohányos!
Az autózás ezerszerte károsabb a dohányzásnál. Sok egyéb ártalma mellett a kertvárosi termények fogyasztását is veszélyessé teszi.
A legkevesebb, amit az autózás ellen könnyen megtehetünk: ha nincs pénzünk autóra, ne szégyelljük, s tiszteljük azokat, akik nem autóznak! Függetlenül attól, hogy önként vagy kényszerűségből mondtak-e le róla, hiszen az eredmény közösségi haszna ugyanakkora.
Autóban egyedül utazni szégyenletes!
Ha alig több üzemanyag elhasználása mellett egy helyett négy embert juttatsz célba, az utazás fejenként negyedannyira lesz kártékony.
Ne játssz számítógépes játékokat!
Sokféle testi-lelki és szociális káruk a többi drognál is veszélyesebbé teszik őket. A legfontosabb, hogy ma ezek pörgetik leggyorsabban azt a "technológiai fejlesztést", amihez a hasznos programoknak is igazodniuk kell, s aminek következtében egyre sűrűbben kell lecserélnünk jól működő hardvereinket, vagy újabbakat (játékkonzolokat, tévét) venni hozzájuk. Ennek további következményeként az eszközöket mind rövidebb élettartamúra tervezik, készítik, s az informatika, amely eredetileg az anyagtalan információ eszméjére épült, ma már az energiapazarlás és szeméttermelés egyik húzóágazata.
A tűzijáték, légiparádé, díszkivilágítás illetlen ünneplési mód!
Végső soron minden ünnep az élet ünnepe. Döbbenetes, hogy jeles napjainkat életlehetőségeink pusztításával ünnepeljük: levegőszennyezéssel, energiapazarlással. Szégyenletes ebben örömet lelni. Ha új, méltó ünneplési módokat nem tudnánk kitalálni, még mindig visszatérhetünk azokhoz a régi szokásokhoz, amelyeket az újabb technikai eszközök feltalálása előtt követtünk.
A tulajdon átértékelése
A globalizáció folyamata és a létrendi válság számos területen lehetetlenné teszi a magántulajdon fenntartását. Szinte minden, ami birtokolható, anyagból és energiából áll, s ezek, természeti forrásaik elapadása óta, nem tekinthetők többé egyszerűen magántulajdonnak.
Feltétlenül szükséges a jogrend átalakítása, de ez nem e könyv témája. Itt csak annyit szögeznék le, hogy többé nem gondolhatunk szinte semmire úgy, mint ami csakis a miénk: "Megfizettem érte, az enyém, azt teszek vele, amit akarok".
Még több részlet és a könyv
2010. jún. 13.
Tudatos Vásárló
A Tudatos Vásárló Közhasznú Egyesületnek köszönhetően sok mindent megtudhatunk az egészséges táplálkozásról, javíthatunk élelmiszer vásárlói szokásainkon. Valamint sok érdekes környezetbarát megoldással találkozhatunk. Jó böngészést!
Tudatos Vásárló Videótár
Tudatos Vásárló Videótár
Humusz
A Humusz - Hulladék Munkaszövetség videói sok információt nyújtanak a komposztálásról, szelektív hullaékgyűjtésről, újrahasznosításról, valamint felhívják a figyelmünket a szemétégetés és lerakás veszélyeire. Környezetünk védelme érdekében a gyakorlatban is hasznosítsuk a látottakat!
Humusz videók
Humusz videók
2010. jún. 6.
Méregtelenítés
A jelen kor környezetre és természetre gyakorolt hatását, valamint a mindennapi életünk gigászi méreteket öltöt szemétgyártását, pazarlását és környezetszennyezését nem kell bemutatni. Legyen szó a háztartásban, kozmetikában, gyógyszeriparban vagy higiéniában elhasznált vegyszerek tonnáiról, a műanyag, elektronikus és más hulladékokról, az autók által a levegőbe okádott mérgező anyagokról, valamint a fölösleges energiapocsékolásról, amelyet 90%-ban nem a környezetbarát erőművek állítanak elő hazánkban. Ezek mai világunk fő környezetkárosító és minden ember egyéni felelősségét is terhelő problémái. A másik oldalon a globális szennyezés, úgy mint a gyárak, erőművek, vagy éppen megmarad természeti kincseink kiirtása, a multik pusztító építkezései foglalnak helyet. De ide tartozik a műtrágya okozta elnitrátosodás és a permetezés is. Ezek az egyénileg és globálisan végzett tevékenységek az elmúlt 50 évben olyan súlyos csapást mértek bolygónkra, hogy egy azonnali átállás is csak hosszú idő alatt tudná visszaállítani az egyensúlyt. Ráadásul az átállás is csupán lassan és felszínesen indul meg. Az autósok még mindig órákat pöffeszkednek a városok dugóiban, önző, kényelmi szempontjaik által megvakult állapotban. A vásárlók többsége még mindig magasról tesz rá, hogy a vásárolt termék csomagolása mekkora szeméttel jár. A higiénia, gyógyszeripar és kozmetika címen is több tucat különböző vegyi anyaggal kenegetik magukat az emberek, hátha tartósíthatják öregedésre ítélt testüket vagy éppen meghosszabbíthatják haldoklásuk folyamatát. Ugyanez a mérgezés folyik a táplálkozásban, belső életünk fizikai megtestesülésében. Ki tudja milyen mérgeket tömünk magunkba minden egyes étkezés folyamán? Már a zöldségek is műtrágyából vannak. Lassan jobban járunk, ha inkább a csomagolást fogyasztjuk el. Nem beszélve a nagyvárosi levegő pusztításáról. A mérgezés kint és bent is folyik hihetetlen mértékben, csodálkozunk hát a különböző rákos és egyéb megbetegedéseken, vagy bármilyen testi-lelki torzuláson ezek után? És mi az orvostudomány válasza minderre? Újabb mérgekkel tömnek minket a gyógyszeriparnak nevezet üzleti vállalkozás milliomosai, hogy ellensúlyozzák az eddigi és állandósult mérgezést. Így aztán az önfenntartó közösség létrehozásának egyik fő oka, a természethez és az egészséges környezethez való visszatérés. Ebben ugyanúgy szerepet játszik a táplálkozás és a környezet, mint az alternatív életmód. Hiszen mi lenne egészségesebb, mint a saját magunk által megtermelt élelmiszer. Ott tartunk, hogy a multik már a természetes élelmiszert elnevezték "bio"-nak, hogy újabb vagyonokat gomboljanak le, az egészségesen élni vágyó emberekről, holott normális esetben, minden élelmiszer "bio" kéne legyen. Ugyanígy nevezték el a nem környezetkárosító energiaforrásokat, mintha valami újat találnának ki. Mindenesetre nem véletlen, hogy az önfenntartó közösségek által használható energiaforrások egyben környezetbarát megoldások is, úgy mint a napenergia, szél-víz erőmű, geotermikus fűtés és még sorolhatnám. Természetesen ezeknek megvan az ára, mert a "zöld" multik ebben látják az új üzletet az aloe vera mellett. Ezt a vonalat ugyanazok az emberek támogatják, akik eddig mérgezték a környezetet, tehát a "bio" üzleti élet szellemileg ugyanolyan önző és visszataszító mint eddig, de legalább rákényszerültek, hogy a többi emberre és a környezetre is tekintettel legyenek. Ezen kívül rengeteg lehetőség van a mai világ által használt termékek természetbarát változatának beszerzésére, ez csupán választásunkon múlik. Legyen szó, akár a környezetbarát tisztító és tisztálkodó szerek használatáról, a háztartásbeli hulladékok újrahasznosításáról (komposzt), a szelektív hulladékgyűjtésről vagy apró trükkök sokaságáról, amely megkönnyíti számunkra a természetbarát életmód beépítését mindennapjainkba. A lehetőségek szinte végtelenek, az emberek többsége mégis képtelen a helyes útra térni. Miért? A választ a kényelem, lustaság, közöny, önzés és ostobaság együttes kombinációja adja meg. "Mert melegágyból felébredni senkinek nem fűlhet a foga." Ezzel sajnos nehéz felvenni a harcot, ugyanakkor rengeteg egyesület létezik ilyen célokkal és a média azon része, amely a bio-multik oldalán áll, igyekszik divatot csinálni a zöld gondolkozásból is. A Bizalom Csoport a kivonulást és példamutatást tűzte ki célul, így nem tisztünk harcolni a multikkal, médiával és az általuk kitermelt műanyag társadalommal, egyszerűen átlépjük őket. Emellett fontos szerepet szánunk a természet kincseinek megóvására, környezetbarát gondolkozásmódunk és életvitelünk megvalósítására. A táborok és kirándulások alkalmával is teret biztosítunk ezen álláspontunk bemutatására, gyakorlati megtapasztalására. Célunk a méregtelenítés. Azonban egy társadalmi összeomlás vagy katasztrófa esetén, szeretnénk a túlélők között lenni, így mindent megteszünk biztonságunk és boldogulásunk érdekében is,
2010. jún. 2.
Hang legyen és fény
A művészet szó alatt a legtöbb ember a képzőművészet ágazatait érti, úgy mint rajz, festészet, szobrászat, fotó. A művésztelepek többsége is ezen ágazatoknak nyújt otthont. Számunkra a művészet egy jóval tágabb fogalom, beletartozik az iparművészet és kézművesség, a zene, az irodalom, a film és a színház is. Tagjaink beállítottságától és aktivitásától függően minden kulturális irányzatnak teret szeretnénk adni. Az önfenntartás és természetközeli életmód nem zárja ki számunkra a modern tudomány által létrehozott és a kortárs művészet által előszeretettel használt eszközöket, úgy mint hang és fény technika, projektor, számítógép, kamera és egyéb elektronika. Tagjaink közül sokan foglalkoznak számítógépes grafikával, film és animáció készítéssel vagy éppen elektronikus zenével. Emellett a szabad művészeti irány egy részen erőteljesen elválik a hagyományőrzéstől és felette áll minden tradicionális vagy magyar vonatkozásnak, így biztosítva a művész egyéni szabadságát és az alkotás függetlenségét. Ugyanakkor a tradicionális művészeti ágakat is előszeretettel képviseljük és támogatjuk. Hagyományőrzés szempontjából itt előnyt élveznek a magyar kézműves, képző és iparművészeti termékek, a népzene, vagy éppen a hagyományőrzéssel kapcsolatos ruházati cikkek, lószerszámok és fegyverek kivitelezése. Az irányok erőssége csupán tagjaink beállítottságától és aktivitásától függ. Csoportunk a folyamatos változás híve és ezt a változást tagjaink formálják. Minden kapu nyitva áll és ellenállunk minden beszűküléshez vagy bezártsághoz vezető törekvésnek. Az igaz művészet nem hajlik meg semmilyen emberi követelésnek. Ahogy Hamvas Béla mondja a művészet=igazságkeresés. Zárja e gondolatokat Babits Mihály néhány sora a Disputa - Művészet és szabadság című írásából:
"Nem tudok elképzelni művészt, akit ne a szabadság lelkesítene. A művészet maga a szabadság: bizonyos oldalról nézve ez a lényege. A művész az az ember, aki mindent belülről lát, ekként mindent belülről megért (a tudós az, aki kívülről érti meg) és mindennek megérti a létjogosultságát. Ekként a művész az, aki mindent megenged, sőt akinek minden tetszik, a rossz is, a csúnya is. A művész az egész világ szeretője, vagy inkább a művész maga az egész világ egy lélekbe sűrítve. Ekként lehetetlen, hogy a művész valamitől megtagadja a szabadságot és a létjogosultságot: viszont legművészetellenesebb dolog a művészettől valami szabadságot megtagadni."
"Nem tudok elképzelni művészt, akit ne a szabadság lelkesítene. A művészet maga a szabadság: bizonyos oldalról nézve ez a lényege. A művész az az ember, aki mindent belülről lát, ekként mindent belülről megért (a tudós az, aki kívülről érti meg) és mindennek megérti a létjogosultságát. Ekként a művész az, aki mindent megenged, sőt akinek minden tetszik, a rossz is, a csúnya is. A művész az egész világ szeretője, vagy inkább a művész maga az egész világ egy lélekbe sűrítve. Ekként lehetetlen, hogy a művész valamitől megtagadja a szabadságot és a létjogosultságot: viszont legművészetellenesebb dolog a művészettől valami szabadságot megtagadni."
2010. jún. 1.
Hagyomány és Hit választása!
A mai, legfőképpen városi ember sajnos nagy mértékben eltávolodott a természettől és vele együtt a hittől, hagyománytól. A tudomány világa lerombolta a természetfelettibe vetett hitet, a materialista és betegesen racionális oktatási rendszer és gondolkozás a lelket teljes mértékben a fizikai testbe kényszerítette, önző gépekké alakítva az embereket. Olyannyira, hogy az emberek nagy többsége számára a természetfeletti megtapasztalása kimerül a szexualitás hajszolásában és a tudatmódosító szerek (alkohol, kábítószer) használatában. Emellett a hitetlen, ateista vagy tudományos gondolkozás követőinek nem elég saját beszűkültségükből és lélektelenségükből adódó nyomorúságuk, de még a hinni akaró emberek reményeit is szeretnék módszeresen lerombolni. Aki manapság Istenről, hitről vagy megvilágosodásról beszél bolond, emberi és orvosi szempontból egyaránt. Ezzel párhuzamosan a modern tudomány kutatásai egyértelműen bizonyítják az energia és még finomabb rezgések létezését, és a metafizika végtelen lehetőségeinek csupán legelején tartunk. Természetesen ez már túl bonyolult téma a materialista nézetek követőinek, nekik a tudomány felfogható csúcsa megrekedt a 20.század végén és a mobiltelefonnál, autónál és televíziónál ki is merül. Ugyanakkor nem állítom, hogy a tudomány útján nem találhatjuk meg az Igazságot, de mire eljutunk odáig, a környezetünket és önmagunkat is a pusztulásba taszítjuk. Főleg, mert a tudomány jelenleg nem a környezet és az emberek érdekét védi, hanem bizonyos hatalmi, anyagi és katonai célokat szolgál. Ezt nem kell magyarázni, elég körbenézni a világban, megnézz néhány "ébresztő filmet" és láthatja, melyek azok a találmányok, amik az ipari forradalom óta megszülettek és milyen hatással voltak ezek a környezetünkre. És melyek azok a tudományos törekvések, amelyeket szőnyeg alá söpörtek és söpörnek napjainkig. A kinti káosz és pusztulás ugyanúgy az emberek belső világában is megtalálható, ugyanis az értelem (agy) és ösztönök (nemi szerv) hálójában vergődünk, megfeledkezünk létezésünk központjáról, az érzésekről (szív). A gondolatok és vágyak túlburjánzása következtében kihal belőlünk a szeretet. Így, mint egy hibás gépezet, értelmetlenül és üresen keringünk önmagunk körül. A szeretetbe és lélekbe vetet hit nélkül céltalan és istentelen életünk a semmibe rohan. Ezt a városban élő emberek tapasztalhatják meg igazán. "A téboly tombolva ünnepli önmagát, árad az önzés és nincsen előtte gát!". Ugyanakkor még azt a kevés hinni és reménykedni akaró embert is megosztják a különböző vallások dogmatikus és kizáró tanai. Ezért csoportunk fontosnak tartja a hit jelenlétét, ugyanakkor vallási szabadságot és függetlenséget hirdet. Semmilyen vallási vagy hitközösséghez sem áll szándékunkban csatlakozni, ugyanakkor támogatunk minden a szeretet és lélek vagy tudat létezésén alapuló gondolkozást és fontosnak tartjuk a hit jelenlétét közösségünkben. Sokunk az életet spirituális szemszögből közelíti meg, így a gyógynövények, a természetgyógyászat, a keleti vagy táltos gyógymódok, ezotéria, az energiák és rezgések világa sem áll tőlünk messze, természetesen nagy becsben tartjuk az eredeti keresztény tanításokat is.
A másik fontos terület a hagyományok, legfőképpen a magyar nép hagyományainak kérdése. Mindenesetre egy önfenntartó közösség létrehozása, már önmagában visszatérés őseink hagyományaihoz, tehát ez egy semmiképpen sem elhanyagolható kérdés. Ugyanakkor a létfenntartáson kívüli hagyományőrzés (kézművesség, lovaglás, íjászat, történelem) már megint az egyén szabad döntésén múlik. Közösségünk nagy része fontosnak tartja ezen dolgok jelenlétét, ugyanúgy, mint a szabad alkotást, és mindentől független művészetet is. A hagyományőrzésnek több célja is van, egy részről a magyar kultúra megőrzése, bemutatása, ápolása, más részről a tagok örömteli elfoglaltsága, kikapcsolódása, harmadszor pedig az önvédelem. Itt fontos megjegyezni, hogy ez a téma messze politikai, vallási vagy gondolkozás béli kérdések felett áll, bármennyire próbálják is ezt kisajátítani különböző pártok vagy érdekcsoportok. Ezért mi magunk is politikától és nézetektől függetlenül kezeljük ezt a kérdést. Az egyén véleményszabadsága természetesen más kérdés, de csoportunk nem fog kiszolgálni semmilyen politikai erőt, már azért sem, mert az általunk kitűzött függetlenség erősen szemben áll a többek között politika által kialakított, jelenlegi társadalmi rendszerrel és érdekeivel. Mindenesetre a médiának és politikai torzításoknak köszönhetően a köztudat a hagyomány és hagyományőrzés kérdését besorolja egy adott gondolkozás, felfogás, nézőpont mögé. Ez ellen szeretnénk mi fellépni, megcáfolva az általánosításokat. Ugyanakkor hangsúlyozni szeretném a szélsőségektől való mentességet és a szabadság egyetemességét, minden vallási, politikai vagy művészeti kérdésben. Legyen elég annyi, hogy a hagyományőrzés több szempontból is fontos számunkra.
A másik fontos terület a hagyományok, legfőképpen a magyar nép hagyományainak kérdése. Mindenesetre egy önfenntartó közösség létrehozása, már önmagában visszatérés őseink hagyományaihoz, tehát ez egy semmiképpen sem elhanyagolható kérdés. Ugyanakkor a létfenntartáson kívüli hagyományőrzés (kézművesség, lovaglás, íjászat, történelem) már megint az egyén szabad döntésén múlik. Közösségünk nagy része fontosnak tartja ezen dolgok jelenlétét, ugyanúgy, mint a szabad alkotást, és mindentől független művészetet is. A hagyományőrzésnek több célja is van, egy részről a magyar kultúra megőrzése, bemutatása, ápolása, más részről a tagok örömteli elfoglaltsága, kikapcsolódása, harmadszor pedig az önvédelem. Itt fontos megjegyezni, hogy ez a téma messze politikai, vallási vagy gondolkozás béli kérdések felett áll, bármennyire próbálják is ezt kisajátítani különböző pártok vagy érdekcsoportok. Ezért mi magunk is politikától és nézetektől függetlenül kezeljük ezt a kérdést. Az egyén véleményszabadsága természetesen más kérdés, de csoportunk nem fog kiszolgálni semmilyen politikai erőt, már azért sem, mert az általunk kitűzött függetlenség erősen szemben áll a többek között politika által kialakított, jelenlegi társadalmi rendszerrel és érdekeivel. Mindenesetre a médiának és politikai torzításoknak köszönhetően a köztudat a hagyomány és hagyományőrzés kérdését besorolja egy adott gondolkozás, felfogás, nézőpont mögé. Ez ellen szeretnénk mi fellépni, megcáfolva az általánosításokat. Ugyanakkor hangsúlyozni szeretném a szélsőségektől való mentességet és a szabadság egyetemességét, minden vallási, politikai vagy művészeti kérdésben. Legyen elég annyi, hogy a hagyományőrzés több szempontból is fontos számunkra.
2010. máj. 30.
Alkotói szabadság!
A művészet lényege a szabadság, ahhoz, hogy őszintén alkothass, szabadnak kell maradj. A város és a mai társadalmi rendszer ezt nem engedi, ha nem szabadulsz meg tőle, nem tudod biztosítani a szabadságodat és függetlenség nélkül alkotni sem tudsz igazán. Mert vagy megfelelni fogsz vagy ellenállni a rendszernek, de mindenképpen a rendszerben maradsz. Ez a rendszer pedig szépen, módszeresen kiszívja belőled tehetségedet, kreativitásodat és utána elhajít, mint egy darab rongyot. Az egyetlen megoldás az igazi művész számára a kivonulás a társadalomból, visszatérés az igazi impulzusokkal és kreatív, alkotó energiával teli természetbe. Kivonulás a városi élet morzsoló malomkövei közül, mert itt mindenből árucikket csinálnak. Persze választhatod ezt az utat is, megfelelhetsz az elvárásoknak, nyalhatod a gyűjtők és galériatulajdonosok hátsó felét. Kapcsolatokat építhetsz az állítólagos művészetkedvelő értelmiségi réteggel, elegáns találkozókra járhatsz, magasröptű beszélgetésekbe bonyolódhatsz egy-egy jó pohár bor mellet, keresheted a kicsinyes lehetőségeket, belevetheted magad a burzsoázia és a sznobizmus művészetkedvelő rétegeibe. De amikor belefáradsz már csak az alkohol marad, és csatlakozhatsz a lecsúszott művészek alkoholista közösségéhez, akik az életüket és művészetüket a városi élet és pénzvilág szolgálatába állították, míg végül teljesen ki lettek szipolyozva és a halovány, megmaradt tehetségüket is inkább elisszák. Vagy szarhatsz az egészre, erősítve a művészek dekadens, nihilista és cinizmussal megspékelt rétegét. Esetleg kiszolgálhatod bizonyos politikai érdekek szegényes műalkotási igényét, újult jelmezbe burkolhatod a régen lerágott csontokat. Azonban, ha az alkotás nem belülről fakad mindegyik irány egy kiüresedett, igazi alkotás nélküli művészetnek már nem nevezhető szánalomhalmazhoz, giccs-parádéhoz vezet. Ugyanakkor választhatod a szabadságot is, elengedheted a média és társadalom által beléd ültetett félelmeket. Ráébredhetsz, hogy az igazi élet nem a város gépies és kaotikus lüktetésében van, hanem a természet nyugalmában. A művészet nem a galériatulajdonosok döntésein, műgyűjtők ízlésén vagy művészettörténészek kritikáin múlik. A művészet benned van, és körülötted, a természetben. A többi csak mellébeszélés, értelmetlen szócséplés és dekadencia. Az igazi alkotás önmagában létezik, még ha nem is érti vagy nem is látja senki, van és kész, magánál a létezésnél nincs is több feladata. A szépség maga a létezés és természet a művészet tanítómestere. Az igazi művész csak átengedi magán a teremtést, nem próbál görcsösen valami egyénit keresni, csak engedi, hogy a múzsa megszólaljon benne és az alkotás szinte magától zajlik, túl az időn, túl az emberen. Az igazi szabadságban pedig nincsenek falak, se korlátok, se testek. Így születnek az igaz művek, de amint megszólal az agy, az ego szólal meg, a pusztán fizikai világ és anyagiasság szólal meg és a fizikai világ retteg a szabadságtól. Itt minden korlátok között van, még az emberi test is egy fal, a bőröd elválaszt a külvilágtól és embertársaidtól. De a világnak mindez még nem elég, a testedet kis dobozokba kényszerítik, minél kisebb és kisebb csoportokba kényszerítenek, míg végül egyedül maradsz egy albérletben, ahol életed hátralevő részét értelmetlen munkával töltsd és fizesd a számlákat. Gépet csinálnak belőled, félelemben és megosztásban tartanak, megmondják mit csinálj, szeméttel etetnek minden pillanatban, és az egészet elnevezik városnak, a társadalom legfejlettebb közösségének, ahol a legmagányosabbak a rabszolgák. Persze ne is próbálj kitörni innen, hiszen ez az élet, hát nem látod, itt van mindenki, aki számít...a rendszernek. Az 1984 immár valóság, csak te a Szép új világban élsz a Szóma kábulatában. Hiszen vidéken csak parasztok és remeték élnek, a természet elavult fogalom, maradj inkább a civilizáció legnagyobb illúziójában. Viszont a kitörés lehetőségét nem tudják megakadályozni, túl nagy falat ez nekik, így még nyitva vannak a kapuk, a Bizalom Csoport is egy ilyen kapu, ha akarsz, segíthetsz a felépítésében, csak rajtad áll.
2010. máj. 9.
Cselekedjetek!
A terveink a legtöbb ember számára szimpatikusak, örömmel eljátszanak a gondolattal, biztatnak és ötleteket adnak nekünk. Ez mind szép és jó, de cselekvés és tenni akarás nélkül az egész semmit nem ér. Cselekvésre és támogatásra kész tagokra van szükségünk. Le kell győznünk a lustaságot és bizalmatlanságot, mert nem csupán egy szép álmot akarunk, hanem a valóságot és jövőt formálni. Akiben nincs elszántság és tenni akarás, előbb-utóbb lemorzsolódik, beszippantják a hétköznapok, a pénz hajhászása, a robotmunka és hamarosan a társadalom fogaskerekeként végzi. Számukra valóban csak egy álom marad ez az egész. Mennyi terv és gondolat tűnik el így a semmibe. Most azokat szólítom, akik cselekedni akarnak, van erejük és kitartásuk a megvalósításhoz. Ne csüggedjetek, győzzétek le magatokban a lustaságot, a kényelmet és a közönyt, keljetek fel a fotelből és a monitorok elől! Cselekedjetek! Csatlakozzatok hozzánk, hogy az álom valósággá váljék!
2010. ápr. 27.
Jövő közeleg, ideje felkészülni!
Kedves Olvasó! Ez az írás egy szöveggyűjtemény, amely nagyrészt mások gondolatait tartalmazza, én saját írásaimmal csak összekötöttem őket. Az írás témája az eljövendő új társadalmi forma kialakítása. Felkészülés az átmenet bizonytalanságainak megoldására és gyermekeink tudatos nevelésére egy új családmodellben való életre.
Ma már mindenki számára nyilvánvaló, hogy az emberiség ismert történelmének legnagyobb változása előtt állunk és a folyamat már elindult. A világ két súlyos kihívással néz szembe, de Magyarország ezen kívül egy harmadikkal is meg fog küzdeni. Sajnos ezek a kihívások egymás hatását erősítik, egyenként is szinte megoldhatatlanok, de így együtt biztosan drámai változásokat fognak okozni. Röviden vegyük sorra ezeket. A felsorolás nem fontossági vagy veszélyességi sorrend, hiszen mint mondtam, egymást erősítő folyamatok.
Klímaváltozás
A széndioxid és metángázok feldúsulása a légkörben egy globális felmelegedést okoz. Ez a felmelegedés megváltoztatja a tengeráramlatokat és a rendszeres széljárásokat összezavarja. Ebből az átalakulásból adódóan a jelenlegi élelmiszertermelő területek elsivatagosodnak, a termelés csökken. Jelenleg azon a ponton vagyunk, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar nem tudja olyan mértékben növelni a teljesítményét, mint amilyen mértékben az emberiség szaporodik. Így az 1 főre jutó élelmiszer-termelés már stagnál.
A gleccserek olvadni kezdtek és bizonyosra vehető, hogy a folyamat végig megy, csak az idejét nem tudjuk pontosan. A magashegyi gleccserek olvadékvize táplálja azokat a folyókat, amelyek több mint 1 milliárd ember ivóvízét adják. A grönlandi jégtakaró elolvadása pedig 7 méterrel emeli meg a tengerek szintjét. A Déli-sark jegének olvadásáról már nem is merek beszélni. Ez a tengerszint növekedés a gazdaságilag legfejlettebb területeket fogja elönteni és a legsűrűbben lakott térségekből kényszeríti menekülésre az ott élőket.
Energiaválság
1972 óta tudjuk, hogy a kőolaj- és a földgáz 2030-ig gyakorlatilag elfogy. Már most is érzékelhető a hisztéria az üzemanyagok körül és az árak is folyamatosan emelkednek. Hozzáértők szerint 2010-re a benzin ára eléri az 1000.-Ft-ot. Mindenki kapkod fűhöz-fához, de ne reménykedjünk abban, hogy majd a tudósok kitalálnak valami okosat. Ha az elmúlt 120 évben nem jutott eszükbe semmi, akkor miért pont most? A jelenlegi globális gazdasági rendszer úgy működik, hogy mindent nagy távolságokra szállítanak. Miközben mi autóval bejárunk a városba dolgozni, a logisztikai központokból mindent odaszállítanak a lakóhelyünkre. Ez az életmód nagyon sok üzemanyagot igényel. Állítólag valaki kiszámolta, hogy egy pohár joghurtban, beleértve a műanyag poharat, a záró alumínium fóliát és a rajta lévő festéket is, 8000 km van. Amennyiben az üzemanyag árak olyan magasak lesznek, hogy nem lehet ezt az ellátó rendszert üzemeltetni, kénytelenek leszünk helyben megtermelni a szükségleteinket. A globalizáció azonban átlépett felettünk, már tönkre tették a helyi gazdaságokat és vállalkozásokat, így elvesztettük önfenntartó képességünket. Megjegyzem, hogy az önfenntartáshoz is szükség lenne üzemanyagra.
A társadalom elöregedése
A statisztikák szerint 2040-re Magyarország lakossága 7 millió lesz és ennek fele nyugdíjas. Az etnikai összetétel is kedvezőtlenül alakul, így erre az időre magas minőségű termelésre alkalmas munkaerő alig marad. Sajnos biztosra vehető, hogy a mai 30 évesek nem kapnak majd nyugdíjat, annak ellenére, hogy egész életükben fizetik a járulékot.
Megoldások
Az utóbbi időben egyre több utalással találkozhatunk arra, hogy a 2050-ben a világon élő 11-12 milliárd embert nem lehet eltartani, ezért el kell érni, hogy meghaljanak. Sajnos az előre jelzések szerint meg is fognak, de azt sem tartom kizártnak, hogy háborúk kiprovokálásával és tömegpusztító fegyverek bevetésével erőszakos haláluk lesz.
Javaslatom a saját problémánk megoldására
Már most kezdjük el gyermekeink nevelését arra, hogy a családok teljes létszámban maradjanak együtt. Keressenek maguknak egy megfelelő vidéki környezetet és ott vásároljanak annyi területet, ami a család ellátását biztosítja. Így megoldódik az a probléma, hogy a majdani öregek nem kapnak nyugdíjat. Az életmódjukat alakítsák úgy, hogy napenergiával, mezőgazdasági hulladék égetésével, jó hőszigetelésű házak kialakításával takarékos életet éljenek. Több ilyen család alkothatna egy önfenntartó közösséget és ennek az írásnak ez a témája. Több olyan írás is olvasható itt, amelynek hangulata apokaliptikus. Az a dolgunk, hogy a valóság ne legyen az. Ezért alakult a Bizalom Csoport.
Forrás: Bárkafalu
Ma már mindenki számára nyilvánvaló, hogy az emberiség ismert történelmének legnagyobb változása előtt állunk és a folyamat már elindult. A világ két súlyos kihívással néz szembe, de Magyarország ezen kívül egy harmadikkal is meg fog küzdeni. Sajnos ezek a kihívások egymás hatását erősítik, egyenként is szinte megoldhatatlanok, de így együtt biztosan drámai változásokat fognak okozni. Röviden vegyük sorra ezeket. A felsorolás nem fontossági vagy veszélyességi sorrend, hiszen mint mondtam, egymást erősítő folyamatok.
Klímaváltozás
A széndioxid és metángázok feldúsulása a légkörben egy globális felmelegedést okoz. Ez a felmelegedés megváltoztatja a tengeráramlatokat és a rendszeres széljárásokat összezavarja. Ebből az átalakulásból adódóan a jelenlegi élelmiszertermelő területek elsivatagosodnak, a termelés csökken. Jelenleg azon a ponton vagyunk, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar nem tudja olyan mértékben növelni a teljesítményét, mint amilyen mértékben az emberiség szaporodik. Így az 1 főre jutó élelmiszer-termelés már stagnál.
A gleccserek olvadni kezdtek és bizonyosra vehető, hogy a folyamat végig megy, csak az idejét nem tudjuk pontosan. A magashegyi gleccserek olvadékvize táplálja azokat a folyókat, amelyek több mint 1 milliárd ember ivóvízét adják. A grönlandi jégtakaró elolvadása pedig 7 méterrel emeli meg a tengerek szintjét. A Déli-sark jegének olvadásáról már nem is merek beszélni. Ez a tengerszint növekedés a gazdaságilag legfejlettebb területeket fogja elönteni és a legsűrűbben lakott térségekből kényszeríti menekülésre az ott élőket.
Energiaválság
1972 óta tudjuk, hogy a kőolaj- és a földgáz 2030-ig gyakorlatilag elfogy. Már most is érzékelhető a hisztéria az üzemanyagok körül és az árak is folyamatosan emelkednek. Hozzáértők szerint 2010-re a benzin ára eléri az 1000.-Ft-ot. Mindenki kapkod fűhöz-fához, de ne reménykedjünk abban, hogy majd a tudósok kitalálnak valami okosat. Ha az elmúlt 120 évben nem jutott eszükbe semmi, akkor miért pont most? A jelenlegi globális gazdasági rendszer úgy működik, hogy mindent nagy távolságokra szállítanak. Miközben mi autóval bejárunk a városba dolgozni, a logisztikai központokból mindent odaszállítanak a lakóhelyünkre. Ez az életmód nagyon sok üzemanyagot igényel. Állítólag valaki kiszámolta, hogy egy pohár joghurtban, beleértve a műanyag poharat, a záró alumínium fóliát és a rajta lévő festéket is, 8000 km van. Amennyiben az üzemanyag árak olyan magasak lesznek, hogy nem lehet ezt az ellátó rendszert üzemeltetni, kénytelenek leszünk helyben megtermelni a szükségleteinket. A globalizáció azonban átlépett felettünk, már tönkre tették a helyi gazdaságokat és vállalkozásokat, így elvesztettük önfenntartó képességünket. Megjegyzem, hogy az önfenntartáshoz is szükség lenne üzemanyagra.
A társadalom elöregedése
A statisztikák szerint 2040-re Magyarország lakossága 7 millió lesz és ennek fele nyugdíjas. Az etnikai összetétel is kedvezőtlenül alakul, így erre az időre magas minőségű termelésre alkalmas munkaerő alig marad. Sajnos biztosra vehető, hogy a mai 30 évesek nem kapnak majd nyugdíjat, annak ellenére, hogy egész életükben fizetik a járulékot.
Megoldások
Az utóbbi időben egyre több utalással találkozhatunk arra, hogy a 2050-ben a világon élő 11-12 milliárd embert nem lehet eltartani, ezért el kell érni, hogy meghaljanak. Sajnos az előre jelzések szerint meg is fognak, de azt sem tartom kizártnak, hogy háborúk kiprovokálásával és tömegpusztító fegyverek bevetésével erőszakos haláluk lesz.
Javaslatom a saját problémánk megoldására
Már most kezdjük el gyermekeink nevelését arra, hogy a családok teljes létszámban maradjanak együtt. Keressenek maguknak egy megfelelő vidéki környezetet és ott vásároljanak annyi területet, ami a család ellátását biztosítja. Így megoldódik az a probléma, hogy a majdani öregek nem kapnak nyugdíjat. Az életmódjukat alakítsák úgy, hogy napenergiával, mezőgazdasági hulladék égetésével, jó hőszigetelésű házak kialakításával takarékos életet éljenek. Több ilyen család alkothatna egy önfenntartó közösséget és ennek az írásnak ez a témája. Több olyan írás is olvasható itt, amelynek hangulata apokaliptikus. Az a dolgunk, hogy a valóság ne legyen az. Ezért alakult a Bizalom Csoport.
Forrás: Bárkafalu
2010. ápr. 21.
Nincs jövő?
Hetesi Zsolt: A Fenntartható Fejlődés Egyetemközi Kutatócsoport helyzetértékelője
"Ebben az írásban megvizsgálunk egy olyan jövőképet, melyet ellenségünknek sem kívántunk volna, mégis ránk
vár. Ilyen jövő ismerete súlyos terheket ró az írástudóra. Milyen felelősségünk van, mit tehetünk? A kutató
tényeket tár fel. Nincs döntéshelyzetben, szavát azonban fölemeli."
A felélt jövő című írás
"Ebben az írásban megvizsgálunk egy olyan jövőképet, melyet ellenségünknek sem kívántunk volna, mégis ránk
vár. Ilyen jövő ismerete súlyos terheket ró az írástudóra. Milyen felelősségünk van, mit tehetünk? A kutató
tényeket tár fel. Nincs döntéshelyzetben, szavát azonban fölemeli."
A felélt jövő című írás
Kulturális Kreatívok
Egy érdekes és hasznos videó, amely a számunkra fontos témákkal foglalkozik:
Kulturális Kreatívok videó
Köszönet Angyal Ferenc szimpatizánsunknak, aki figyelmünkbe ajánlotta a videókat.
Kulturális Kreatívok videó
Köszönet Angyal Ferenc szimpatizánsunknak, aki figyelmünkbe ajánlotta a videókat.
2010. ápr. 5.
Közös-Égi-Tulajdon
A közösség teljes jogú tagjának a belső és külső kör tagjai számítanak. Döntéseket együtt hozzák meg. Eldöntendő kérdésekben (amennyiben nem teljes az egyetértés) szavazást rendelnek el, amelyen a belső kör szavazata 2, míg a külső köré 1 voksot ér.
A közösségünkben a magántulajdon részleges felszámolására törekszünk. A föld, az ott lakók közös tulajdona, semmilyen esetben sem kezelhető magántulajdonként. Tulajdonlás szinten talán a Szentkorona-tan áll legközelebb elképzeléseinkhez, melynek lényege az ökofalura vetítve, hogy a föld, a közösség "szellemiségének"a tulajdona és nem a benn élő személyeké, így örök és sérthetetlen. A támogatások kizárólag a közösség érdekeire, költségeire fordíthatóak. Az állat és növényállomány, szerszámok valamint bármiféle bevétel a tagok közös tulajdonát képezi. A magántulajdon részleges felszámolására törekszünk. A mindennapi munkából mindenki képességei és szándéka szerint veszi ki a részét, az előre megbeszélt teendőket becsületesen elvégezzük. Az államilag elfogadott jogi szerződések fölött áll a közösségbe vetett bizalom és hit, a felmerülő problémákat belülről oldjuk meg, nem adunk lehetőséget törvényi úton történő pénzleszívásokra, követelésekre. Aki befektetést, szerződéseket, jogi bebiztosítást vár, rossz helyen kopogtat, itt minden az egymás iránti bizalomra épül, ezért is Bizalom Csoport a nevünk. Természetesen nem áll szándékunkban törvényen kívüli szervezetként működni, közösségünk törvényes működését, szükséges engedélyek megszerzését fontosnak tarjuk, hogy államilag ne legyünk sebezhetőek. Ugyanakkor a közösségen belüli jogi kötelezettségeket nem áll szándékunkban felállítani. Ezzel elejét vesszük mindenféle közösségen belüli visszaélésnek, még akkor is ha tudjuk, a tagjaink kizárólag tisztességes, jó emberek. Az együttélés kialakítására saját alkotmányt, jogrendet és szabályzatot hozunk létre, melynek neve a Bizalom Filozófiája. Ezt a belső tagok együtt alakítják ki, lefektetett szabályaink bizonyos szempontból szigorúbbak, mint a liberális demokráciában megszokottak, ugyanakkor sok esetben humanitáriusabbak is. Rugalmassága pedig biztosítja fejlődését és alkalmazkodását a közösség igényeihez. Nem lefektetett törvénykönyvről, sokkal inkább tudásunk és célunk forrásáról van itt szó, melyhez visszanyúlhatunk nehezebb pillanatainkban. Iránymutató elvként létezésünk szellemi alapra helyezése szolgál mintaként, valamint a természetbe vettet feltétlen bizalom. Az ökofalu természeti kincsei, vize és földje közösségünk teste, míg tagjaink a lelke. A közösség földje öröklődik, ugyanakkor minden esetben az ökofalu oszthatatlan alapját képezi, melyet a tagjaink használnak, fejlesztenek, ugyanakkor eladni nem jogosultak. A generációk, tagok cserélődnek, de az ökofalu és a rajta élő közösség állandó. Ahogy a szabályzat bizonyos pontja is az. Ez a Bizalom Filozófiája nagy vonalakban.
A közösségünkben a magántulajdon részleges felszámolására törekszünk. A föld, az ott lakók közös tulajdona, semmilyen esetben sem kezelhető magántulajdonként. Tulajdonlás szinten talán a Szentkorona-tan áll legközelebb elképzeléseinkhez, melynek lényege az ökofalura vetítve, hogy a föld, a közösség "szellemiségének"a tulajdona és nem a benn élő személyeké, így örök és sérthetetlen. A támogatások kizárólag a közösség érdekeire, költségeire fordíthatóak. Az állat és növényállomány, szerszámok valamint bármiféle bevétel a tagok közös tulajdonát képezi. A magántulajdon részleges felszámolására törekszünk. A mindennapi munkából mindenki képességei és szándéka szerint veszi ki a részét, az előre megbeszélt teendőket becsületesen elvégezzük. Az államilag elfogadott jogi szerződések fölött áll a közösségbe vetett bizalom és hit, a felmerülő problémákat belülről oldjuk meg, nem adunk lehetőséget törvényi úton történő pénzleszívásokra, követelésekre. Aki befektetést, szerződéseket, jogi bebiztosítást vár, rossz helyen kopogtat, itt minden az egymás iránti bizalomra épül, ezért is Bizalom Csoport a nevünk. Természetesen nem áll szándékunkban törvényen kívüli szervezetként működni, közösségünk törvényes működését, szükséges engedélyek megszerzését fontosnak tarjuk, hogy államilag ne legyünk sebezhetőek. Ugyanakkor a közösségen belüli jogi kötelezettségeket nem áll szándékunkban felállítani. Ezzel elejét vesszük mindenféle közösségen belüli visszaélésnek, még akkor is ha tudjuk, a tagjaink kizárólag tisztességes, jó emberek. Az együttélés kialakítására saját alkotmányt, jogrendet és szabályzatot hozunk létre, melynek neve a Bizalom Filozófiája. Ezt a belső tagok együtt alakítják ki, lefektetett szabályaink bizonyos szempontból szigorúbbak, mint a liberális demokráciában megszokottak, ugyanakkor sok esetben humanitáriusabbak is. Rugalmassága pedig biztosítja fejlődését és alkalmazkodását a közösség igényeihez. Nem lefektetett törvénykönyvről, sokkal inkább tudásunk és célunk forrásáról van itt szó, melyhez visszanyúlhatunk nehezebb pillanatainkban. Iránymutató elvként létezésünk szellemi alapra helyezése szolgál mintaként, valamint a természetbe vettet feltétlen bizalom. Az ökofalu természeti kincsei, vize és földje közösségünk teste, míg tagjaink a lelke. A közösség földje öröklődik, ugyanakkor minden esetben az ökofalu oszthatatlan alapját képezi, melyet a tagjaink használnak, fejlesztenek, ugyanakkor eladni nem jogosultak. A generációk, tagok cserélődnek, de az ökofalu és a rajta élő közösség állandó. Ahogy a szabályzat bizonyos pontja is az. Ez a Bizalom Filozófiája nagy vonalakban.
2010. ápr. 3.
Örök felismerés
"Tanulni annyi, mint felismerni, amit régóta tudsz. Cselekedni: bizonyságot tenni arról, hogy tudod. Tanítani: emlékeztetni másokat, hogy tudják ők is, ugyanolyan jól."
Ennek szellemében igyekszünk társainknak átadni azt a tudást és tapasztalatot, ami szükséges az életben maradáshoz, az egészséges élethez, a szellemi és lelki fejlődéshez és az örömhöz. Valamint ezen dolgokat igyekszünk eltanulni társainktól. Más szavakkal fontos számukra tagjaink képzése, szellemi életük kiteljesítése. Ennek érdekében előadásokat, vetítéseket, bemutatókat, kötetlen beszélgetéseket tartunk. Melyek közösségünk összekovácsolása mellett, energiáink egyesítését, gondolkozásunk egy irányba terelését is szolgálják, közös céljaink érdekében.
Ennek szellemében igyekszünk társainknak átadni azt a tudást és tapasztalatot, ami szükséges az életben maradáshoz, az egészséges élethez, a szellemi és lelki fejlődéshez és az örömhöz. Valamint ezen dolgokat igyekszünk eltanulni társainktól. Más szavakkal fontos számukra tagjaink képzése, szellemi életük kiteljesítése. Ennek érdekében előadásokat, vetítéseket, bemutatókat, kötetlen beszélgetéseket tartunk. Melyek közösségünk összekovácsolása mellett, energiáink egyesítését, gondolkozásunk egy irányba terelését is szolgálják, közös céljaink érdekében.
Néhány szó rólunk
Sok hasonló közösség, kezdeményezés működik, miben vagyunk mások, mint a jelenleg működő hasonló csoportok?
Amiben mások vagyunk:
-Nem vagyunk turisztikai, anyagi érdekeken, és idegenforgalmon alapuló tanya.
-Nem vagyunk bio-öko gazdálkodáson alapuló vállalkozás.
-Nem vagyunk valamilyen szekta, dogmához vagy hagyományokhoz szélsőségesen ragaszkodó csoport.
-Nem vetjük el a tudományt és a jelen kor fenntartható találmányait.
-Nem vagyunk hippi kommuna.
-Nem vagyunk a túlélésre berendezkedett katonai szervezet.
Valahol a jelenleg működő közösségi rendszerek között helyezkedünk el.
Idegenforgalom, baráti áron!
Kihasználjuk a kulturális turisztikai lehetőségeket (táborok, fesztivál, művésztelep, elvonulás), és ezt gondoljuk ideiglenes bevételi forrásnak, főleg míg nem tudunk teljes mértékben kiszakadni a pénz rendszerből. Ugyanakkor nem áll szándékunkban pénzügyi befektetésként nézni a dolgot, inkább baráti, mindenki számára kifizethető árakban gondolkozunk, amely működésünk életben tartására elegendő anyagai hátteret biztosít, ugyanakkor jelentős profitra nem törekszünk. Ezen kívül a támogatására szoruló iskoláknak, gyerekeknek, művészeknek, csoportoknak non-profit táborozási lehetőséget szeretnénk biztosítani.
Biotermelés magunknak és környezetünknek!
Szükségünk van bio termelésre, de nem áll szándékunkban olyan mennyiséget termelni, amit forgalomba is hozunk, kizárólag saját magunk és vendégeink ellátására elegendő állatot, növényt tartunk. Maximum helyi piacon értékesítjük cseréljük vagy ajándékozzuk el felesleget. Kivételt képezhetnek speciális esetek, amikor kevés munkával, nagy túltermelés állítható elő és a termékre van kereslet. (pl: méz, homoktövis, szarvasgomba)
Hagyomány és hit és önismeret!
A magyar hagyományok és az ilyen fajta életmódhoz tartozó kultúrát szintén fontos szempontnak tartjuk, hiszen ebben élünk, emelet turisztikai szempontból is fontos, hogy képviseljük a magyar hagyományokat, érdekeket. Közösségünk önmagában is egy törzs. Sok a környezetre és az elmére káros "civilizált" eszköz jelenlétére nincs szükségünk, de nem esünk át a ló túloldalára. Például számunkra hasznos modern dolgokat (számítógép, internet, hangtechnika, projektor) nem áll szándékunkban teljesen kizárni az életünkből, főleg fesztiválok idején nem. Emellett a hit fontos hajtóerőnek tartjuk, azonban senkire nem erőltetjük rá tagjaink egyéni vallását, önismereti módszereit. Egyedül a Bizalom Filozófiája képviseli közös gondolkozásunkat.
Szabadság, béke, becsületes munkával!
Ezen kívül a kommunákból ismert békére, barátságra, befogadásra és belső szabadságra törekszünk. Közösség belső törvénye felette áll a jelenlegi társadalmi rendszer törvénykezésein. Ugyanakkor közösségünk barátságon alapuló, tagjaink, származástól, nemtől és vallásától függetlenül bárkik lehetnek. A vallásszabadságot szolgálja egy közös imahely (csendház) építése is, ahol a tagjaink vallásainak megfelelő szimbólumok együttesen szerepelhetnek, így a helyszínen bárki saját vallása szerint imádkozhat, meditálhat. Emellett sok időd szánunk a tanulásra, önismeretre és önfejlesztésre, így több keleti gyakorlat és nyugati filozófia ismerete is fontos számunkra.
Biztonság és túlélés!
Nem kergetünk hiú ábrándokat a jövővel kapcsolatban. Tagjainkat felkészítjük a közösség és önmaguk megvédésére. Nem vagyunk világvége várók, de minden hasznos képességet elsajátítunk, hogy biztonságban tudjuk gyermekeinket és megvédjük a közösség földjét illetéktelen kezektől. Közös gyakorlatokat tartunk vészhelyzetek, nem várt problémák kezelésére.
Amiben mások vagyunk:
-Nem vagyunk turisztikai, anyagi érdekeken, és idegenforgalmon alapuló tanya.
-Nem vagyunk bio-öko gazdálkodáson alapuló vállalkozás.
-Nem vagyunk valamilyen szekta, dogmához vagy hagyományokhoz szélsőségesen ragaszkodó csoport.
-Nem vetjük el a tudományt és a jelen kor fenntartható találmányait.
-Nem vagyunk hippi kommuna.
-Nem vagyunk a túlélésre berendezkedett katonai szervezet.
Valahol a jelenleg működő közösségi rendszerek között helyezkedünk el.
Idegenforgalom, baráti áron!
Kihasználjuk a kulturális turisztikai lehetőségeket (táborok, fesztivál, művésztelep, elvonulás), és ezt gondoljuk ideiglenes bevételi forrásnak, főleg míg nem tudunk teljes mértékben kiszakadni a pénz rendszerből. Ugyanakkor nem áll szándékunkban pénzügyi befektetésként nézni a dolgot, inkább baráti, mindenki számára kifizethető árakban gondolkozunk, amely működésünk életben tartására elegendő anyagai hátteret biztosít, ugyanakkor jelentős profitra nem törekszünk. Ezen kívül a támogatására szoruló iskoláknak, gyerekeknek, művészeknek, csoportoknak non-profit táborozási lehetőséget szeretnénk biztosítani.
Biotermelés magunknak és környezetünknek!
Szükségünk van bio termelésre, de nem áll szándékunkban olyan mennyiséget termelni, amit forgalomba is hozunk, kizárólag saját magunk és vendégeink ellátására elegendő állatot, növényt tartunk. Maximum helyi piacon értékesítjük cseréljük vagy ajándékozzuk el felesleget. Kivételt képezhetnek speciális esetek, amikor kevés munkával, nagy túltermelés állítható elő és a termékre van kereslet. (pl: méz, homoktövis, szarvasgomba)
Hagyomány és hit és önismeret!
A magyar hagyományok és az ilyen fajta életmódhoz tartozó kultúrát szintén fontos szempontnak tartjuk, hiszen ebben élünk, emelet turisztikai szempontból is fontos, hogy képviseljük a magyar hagyományokat, érdekeket. Közösségünk önmagában is egy törzs. Sok a környezetre és az elmére káros "civilizált" eszköz jelenlétére nincs szükségünk, de nem esünk át a ló túloldalára. Például számunkra hasznos modern dolgokat (számítógép, internet, hangtechnika, projektor) nem áll szándékunkban teljesen kizárni az életünkből, főleg fesztiválok idején nem. Emellett a hit fontos hajtóerőnek tartjuk, azonban senkire nem erőltetjük rá tagjaink egyéni vallását, önismereti módszereit. Egyedül a Bizalom Filozófiája képviseli közös gondolkozásunkat.
Szabadság, béke, becsületes munkával!
Ezen kívül a kommunákból ismert békére, barátságra, befogadásra és belső szabadságra törekszünk. Közösség belső törvénye felette áll a jelenlegi társadalmi rendszer törvénykezésein. Ugyanakkor közösségünk barátságon alapuló, tagjaink, származástól, nemtől és vallásától függetlenül bárkik lehetnek. A vallásszabadságot szolgálja egy közös imahely (csendház) építése is, ahol a tagjaink vallásainak megfelelő szimbólumok együttesen szerepelhetnek, így a helyszínen bárki saját vallása szerint imádkozhat, meditálhat. Emellett sok időd szánunk a tanulásra, önismeretre és önfejlesztésre, így több keleti gyakorlat és nyugati filozófia ismerete is fontos számunkra.
Biztonság és túlélés!
Nem kergetünk hiú ábrándokat a jövővel kapcsolatban. Tagjainkat felkészítjük a közösség és önmaguk megvédésére. Nem vagyunk világvége várók, de minden hasznos képességet elsajátítunk, hogy biztonságban tudjuk gyermekeinket és megvédjük a közösség földjét illetéktelen kezektől. Közös gyakorlatokat tartunk vészhelyzetek, nem várt problémák kezelésére.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)